Nyomoznak a Kopaszi-gát ügyében

Nem okozott a szokottnál nagyobb dugót egyelõre a budai alsó rakpart hétfõi lezárása. A rakpartot hajnalban zárták le a Lágymányosi híd és a Bertalan Lajos utca között. Elkezdõdött ugyanis a Budai Duna-parti Fõgyûjtõcsatorna építésének elsõ, rakpartot is érintõ üteme, a munkálatok várhatóan május 31-ig tartanak majd.

A helyszíni tudósítás szerint a rakparti lehajtóknál a szokásos hétfõ reggeli forgalom tapasztalható. A szokásosnál nagyobb torlódást nem okozott a zárás.

Itthon 130 ezer tonna e-hulladék keletkezik évente. Becslések szerint ennek mindössze 20-30 százalékát hasznosítják újra.

Az újrahasznosításban elõttünk járó országokban egyre hatékonyabb megoldásokkal találkozhatunk, hiszen a hatalmas irodaépületekben képzõdõ elektronikus hulladék mindenhol megoldandó feladattá vált. A skandináv országokban ma már az e-hulladék 80 százalékát visszagyûjtik, ezzel rengeteg hasznos anyagot megmentve.

Gyûlölt-szeretett fellegvár: a Citadella

Budapest egyik legszembeötlõbb látványossága a Citadella és annak ormán nyújtózkodó Szabadság-szobor. Az építmény a tengerszinttõl 240 méter magasságban helyezkedik el, a város minden pontjáról jól látható. Nem hiába nevezzük tehát Citadellának, ami olaszul fellegvárat jelent. 1965-ben nyilvánították védett mûemlékké, 1987-ben a Világörökség része lett.

A Lágymányosi híd

A Lágymányosi híd a fõváros legújabb közúti hídja, amely a Duna felett ível, összekötve a IX. és a XI. kerületet. Közvetlenül a Déli összekötõ vasúti híd mellett található. Története a nyolcvanas évek közepén kezdõdött, de tulajdonképpen már a 19. század végén is lehetett következtetni a híd majdani megépülésére.


A Lágymányosi híd igen fontos szerepet tölt be a budapesti közúti közlekedésében, különös tekintettel a város körforgalmi rendszerére.

Megújulásra várva?a Kelenföldi pályaudvar

A vasút Magyarországon mindig különleges bánásmódban részesült: néha szeretetteljesen, máskor pedig elutasítóan viseltet iránta a közvélemény; a szakmabeliek és az utazóközönség egyaránt. Újbudán is található egy igen fontos, ám meglehetõsen kevés figyelmet élvezõ vasúti csomópont, a Kelenföldi pályaudvar. A pályaudvar kellemesen vidéki hangulatú; még ma is úgy érezheti itt magát az ember, mintha több száz kilométerre került volna a fõvárostól, holott épphogy csak leszállt a belvárosból ide érkezõ 7-es buszról, vagy 47-49-es villamosról...

Illa berek, nádak, erek? Újbudán

Békabrekegés, szúnyogok zizegése, nehéz, párás levegõ. Sötét, nyirkos és sûrû mocsarak, amelyek évezredes titkokat rejtenek. Ez most nem egy vágókép ?A gyûrûk urából?, csupán rövid és egyoldalú jellemzése az egykor Magyarországon is gyakori lápvidékek hangulatának. A legtöbb Olvasónak talán Hany Istók neve jut eszébe, aki ? bár valószínûleg nem létezett ? Jókai Mórt is megihlette.

A gazdagréti lakótelep

Mindennek megvan a maga története. Még egy hûvös és rideg panelrengetegnek is. Magyarországon a hetvenes, nyolcvanas években gombamód szaporodtak el a tízemeletes panelházak, amelyek jól szerkesztett életteret biztosítottak sok százezer családnak. A blokkok között szoros emberi kapcsolatok szövõdtek, közösségek jöttek létre, nem csoda, hiszen a szûk liftek és folyosók, az egymás mellett sorakozó lakások nem csupán mindennapi, de mindenórányi kapcsolattartásra adnak lehetõséget.

A Magyarok Nagyasszonya Sziklatemplom története

Bent a csendes termekben, a sziklaperemek között ott kuksol az eklektika. Nem az, ami hebrencs kapkodásból, pénzhiányból vagy ízlésficamból származik, hanem mikor a részeket a történelem kapcsolja össze. Egységbe rendezni a kopt oltárt a magyaros Mária szoborral, a lengyel címerrel, egy spanyol feszületmásolattal és modern reliefekkel.

Feneketlen-tó ? Az elfelejtett szépség

?Budapest, Budapest, te csodás?? Valóban csodás ez a város, természeti adottságainak köszönhetõen a világ egyik legszebb fekvésû fõvárosának tartják. A két városrészt a tekintélyt követelõ Duna választotta el örökre. A budai oldalon a hegyek között több száz forrás fakad, alattuk titokzatos barlangrendszerek húzódnak.

A XI. kerület egyik legszebb parkja a Feneketlen-tó körül elterülõ park. A Villányi út és a Bartók Béla út között húzódó területet sétányok, füves területek, játszóterek tagolják. A közel sem feneketlen (kb. 4 m mély) tó körül különleges növényeket telepítettek. A tó mellett található a Budai Parkszínpad valamint a Flamenco szálló.

Kissé csalódás nekem, hogy csak 5,4 méter mély. Korábban 20-30-40 méterrõl is hallottam. Bár jobban belegondolva, akkor a fala szinte függõleges lenne.

Kiszáradás fenyegeti a budai Feneketlen-tavat

2008. 04. 16.

Sok hal elpusztult a budai Feneketlen-tóban, miután - valószínûleg metróállomások építése miatt - jelentõsen csökkent a vízszint, és romlott a vízminõség. A tóért aggódó civilek szerint a vízszint csökkenése csak a kezdet, a nyári hõségben büdös pocsolyává válhat az 1877 óta létezõ tó. A DBR szerint nem a metró okozza az apadást.

Drasztikus módon csökkent a budai Feneketlen-tó vízszintje - számoltak be nemrég egy civil fórumon a tavat gondozó Feneketlen-tavi Horgászegyesület vezetõi.

Fekvése

Újbuda Buda déli részén fekszik. Északkeleti irányban a Duna, ezáltal az V. kerület és a IX. kerület, délkelet felé szintén a Duna által a XXI. kerület, délen a XXII. kerület határolja. Nyugaton Budaörs, északon a XII. és az I. kerület a szomszédai.

Története

Budapest fõváros négy új, a XI-XIV. sorszámokat viselõ kerületének létrehozását az 1930. évi XVIII. törvénycikk rendelte el. 1930-ban a 2130/1930 belügyminiszteri rendelet deklarálta az új felosztás létrejöttét, és meghatározta az új kerületek, így az I.

Hol volt, hol nem volt, ott, ahol most a Feneketlen tó süppedéses mocsara terül, valamikor hatalmas vár állott. Amilyen kegyetlennek látták a várat a fáradt emberek, olyan szomorú volt az életük.

Vas Miklós, a gõgös várúr hajnaltól éjfélig hajtotta, verte õket hatalmas birtokán. Összeszedette a környék minden kovácsát, hogy olyan várat emeljenek neki, amilyen még nem volt a világon. Hét év múlva aztán elkészült a komor, rideg vár. Kegyetlen volt, zord és hideg, mint maga Vas Miklós.