Megújulásra várva–a Kelenföldi pályaudvar

A vasút Magyarországon mindig különleges bánásmódban részesült: néha szeretetteljesen, máskor pedig elutasítóan viseltet iránta a közvélemény; a szakmabeliek és az utazóközönség egyaránt. Újbudán is található egy igen fontos, ám meglehetősen kevés figyelmet élvező vasúti csomópont, a Kelenföldi pályaudvar. A pályaudvar kellemesen vidéki hangulatú; még ma is úgy érezheti itt magát az ember, mintha több száz kilométerre került volna a fővárostól, holott épphogy csak leszállt a belvárosból ide érkező 7-es buszról, vagy 47-49-es villamosról...


Az utóbbi években ugyan valamelyest megbolydult az élet az Etele tér és a pályaudvar körül, hiszen itt lesz majd a 4-es metró végállomása. A változásokat a tervek szerint 2010-ben érzékelhetjük majd. De egyelőre maradjunk a jelenben, vagy menjünk még inkább vissza az időben...

Az állomás története

A Kelenföldi pályaudvar a Déli pályaudvarhoz vezető utolsó lépcsőfok volt már a kezdetektől. Az egykor a Déli Vasút tulajdonában lévő Buda állomás (a hajdani Déli pályaudvar) 1861-ben nyílt meg, Buda állomás az akkor igen jelentős Buda-Kanizsa vonal végállomása volt. Ezt az épület a II. világháború alatti bombázások során teljesen elpusztult, a befutó vasútvonalak – így a Kelenföldről érkezők is – tönkrementek. Sokáig szóba sem került a felújítás, sőt, a hatvanas évekig ideiglenes létesítmények szolgálták ki az utasokat. Ebben az időben merült fel az egész Déli pályaudvar funkcionális bázisának Kelenföldre telepítése, de ez sosem valósult meg. Végül 1960-ban mégiscsak nekiláttak a Déli pályaudvar rendezésének, de a munkákkal csak 1975-re készültek el. A Kelenföldi pályaudvar csak ezt követően épült meg, az 1980-as években, a pécsi és a hegyeshalmi vonalak üzembe helyezésekor. 1983-ban – a 40a jelzésű vonallal egy időben – a Déli pályaudvartól Kelenföldig, 1987-ben Székesfehérvárig villamosították a vasúti pályát. Ugyancsak ekkor, 1983-ban épült a Kelenföldi pályaudvar aluljárója és a három perontető.
A Déli pályaudvar mára újra romos állapotban van, az épületek állapota jelentősen megromlott, ezért ismét felmerült az egész komplexum átköltöztetése a Kelenföldi pályaudvarra, ám mint egykor, ez a terv ezúttal sem valósult meg.

Az alagúton át

A Kelenföldi pályaudvaron halad keresztül többek között a Budapest–Martonvásár–Székesfehérvár-vasútvonal, amely a Magyar Állam Vasutak 30a számú fővonala, s egyben az Európai törzshálózat tagja is. Folytatása a 30-as fővonal, ami a Balaton és a Velencei-tó miatt turisztikailag kiemelt vasútvonalnak számít. Kelenföld után párhuzamosan halad a 30a és 40a jelzésű vasútvonal. Sokak szép gyerekkori emléke a Kelenföldi pályaudvarról a Déli pályaudvarra bevezető, a Gellért-hegy gyomrán áthaladó alagutas pálya. Ezen szakasz különlegessége, hogy biztonsági okokból balra hajts van érvényben.

A Kelenföldi pályaudvar forgalma igen nagy, főleg nyáron, amikor félóránként indulnak vonatok a Déli pályaudvarról a Balaton felé. De télen is jelentős az áthaladó utasok és vonatok száma, hiszen például Martonvásárról több ezren ingáznak nap mint nap a főváros és otthonuk között. A vasút ma már nem csak városok, de városrészek közötti utazásra is szolgál, Kelenföldről például jóval egyszerűbb és olcsóbb is a város északi részeit elérni vonattal, a buszozás és villamosozás, no meg a többszöri átszállás és jegyváltás helyett. 2006-ban alakult meg a Budapesti Közlekedési Szövetség, amely a BKV járművein túl vasúttal kombinált tarifaközösséget hozott létre, így új, kombinált bérletek is válthatók. Mindez összhangban áll az európai uniós gyakorlattal, amely támogatja a fővároson belüli helyi vasúti közlekedés fejlesztését.

Szintén áthaladnak a Kelenföldi pályaudvaron a veszprémi, szombathelyi és zalaegerszegi vonatok. A nemzetközi gyorsok, EuroCity-k és a belföldi, nemzetközi InterCity-k a Keleti pályaudvarról indulnak, és onnan jövet haladnak át Kelenföldön. További nemzetközi vonatok tartanak Zágrábba, Triesztbe, Fiumeban, Velencebe, Ljubljana-ba. Ezek a járatok Székesfehérvárig csak Kelenföldön állnak meg.

Vonatok, mozdonyok, gépek, adatok

A Kelenföldi pályaudvart érintő pályán 2007-től 40 újfajta, Stadler FLIRT elnevezésű motorvonat közlekedik. Ezek Martonvásárra, Székesfehérvárra vontatnak szerelvényeket. A régebbi típusú Bhv ingavonatokat és a legtöbb belföldi gyorsvonatot V43-as mozdonyok húzzák. A nemzetközi vonatokat és IC-ket, és a nehezebb tehervonatokat a V63-as típusú mozdonyokhoz csatolják. A tehervonatoknál néha M62-es mozdonyt is láthatunk.

A teljesség kedvéért álljon itt néhány adat a pályaudvar jellemzői közül is:

az állomás hossza: 85 méter
a peron hossza: 80 méter
a felszín alatti mélység: 18 méter
funkciója: MÁV átszállás
(mozgó)lépcsők száma: 8
lift van,
kijáratok száma: 1, gyalogos aluljáróba vezető.

A Kelenföldi pályaudvar jelene és jövője

A Kelenföldi állomás hosszanti épülete előtt terül el az Etele tér, aminek a sorsa a következő pár évben véglegesen eldől majd; hiszen a 4-es metró „Kelenföldi pályaudvar” metróállomás létrehozása, felszín alatti tömegforgalomba kapcsolása szinte beláthatatlan városfejlesztési következményeket eredményezhet. A Keleti, a Nyugati és a Déli pályaudvar után a Kelenföldi vasútállomás is metrós kapcsolathoz jut. Ezzel a Déli pályaudvar forgalma csökkenhet, a sínek melletti telkek beépíthetővé válnak. A MÁV, a METRÓ, a BKV, a VOLÁN állomások koncentrálása után, nagy parkolóházak létrehozásával hatalmas ingatlanfejlesztési változások várhatók.

A Kelenföldi pályaudvar környékének területi rendezésére kiírt pályázat nyertesei egy intermodális központot akarnak létrehozni, s így egy igazi, futurisztikus utazási csomópont jönne létre. Egy helyen koncentrálódna gyakorlatilag az összes vidékre és belvárosba futó főútvonal, akár sínen, akár aszfalton. Ez a csomópont napról napra hatalmas embertömeget szolgálna ki, éppen ezért kereskedelmi szempontból is fontossá válna. Várhatóan a négyes metró építésével megegyező ütemben, 2010-re megvalósulhat a terület rendezésének első üteme. Előreláthatólag nyolc-tíz év lesz a pályaudvar és környékének teljes átalakítása. Az építők a tér funkcionális átalakításán túl a formai, esztétikai és identitásbeli szempontokra is nagy figyelmet szeretnének fordítani.
Egy teljesen modern komplexum épül majd, ami megfelel a világ többi táján már működő hatalmas közlekedési központok szabványainak.
Vagyis: búcsút mondhatunk a füstös restinek, a villamossínek mellett sorakozó ragacsos talponállóknak, a félelmetes és bűzös aluljárónak, ami igencsak megnehezíti a peronokhoz való kijutást. A jövőben az új városrészközpont emblematikus közterévé válik az Etele tér. A közlekedési lehetőségeken túl bevásárlóközpont, kulturális központ, médiaház, konferenciaterem és hotel létesítését is tervezik a csomóponton. A vasúti sínek felett egy híd vezet majd át, amely nemcsak gyalogos, de kerékpáros forgalmat is lehetővé tesz majd.
A tervezett intermodális központ által újrafogalmazódik a kelenföldi vasúti pályaudvar szerepe és megjelenése. A pályaudvari kiszolgáló funkciókat és a reprezentatív utasforgalmi csarnokot az új központ köti majd össze. A peronokra biztosítva lesz a közvetlen és akadálymentes feljutás az alsó gyalogos szintről; így a vasúti forgalmon túl a más utazási eszközök közti átszállásokban (például az elővárosi vonalakról a városi közösségi közlekedésre) is érvényesül a minél gyorsabb és egyszerűbb kapcsolódás elve.
A pályaudvari peronokat az új központhoz méltó építészeti, esztétikai és funkcionális minőségben tervezik kivitelezni. A vasúti pályák felett áthaladó híd mintegy szimbóluma lesz az utazási központnak; emellett a terület két különálló részét is összeköti majd ez a „városkapunak” is mondható építmény.