Európai viszonylatban a magyar gyerekek szegényebbek, mint azt az ország színvonala indokolná. Magyarországon a gyermekszegénység az uniós átlagnál nagyobb, és inkább falusi, mint városi jelenség - mondta Ferge Zsuzsa, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete gyerekprogram irodájának vezetője egy budapesti konferencián.    

Magyarországon a gyermekek 14 százaléka foglalkoztatott nélküli háztartásban él, ez a negyedik legrosszabb adat az unióban - közölte Ferge Zsuzsa a Gyerekesély projekt nyitórendezvényén. Magyarországon az alapkérdés az, hogy érdemese-e keresetért dolgozni? "Ha a kereset azt jelenti, hogy a (szegények) 70 százalékából 50 megmarad szegénynek, akkor ne nagyon csodálkozzunk, hogy azok, akik a minimálbér körül (...) fognak keresni, nem mennek el dolgozni" - fogalmazott Ferge Zsuzsa.

Mint mondta, szembe kell nézni azzal a problémával, hogy a kereset többségében nem segít a családoknak kikerülni a szegénységből. "Addig nem érdemes a segély ellenösztönző hatásáról beszélni, amíg nem tudunk a munkabér ösztönző hatásáról beszélni" - fűzte hozzá.

A szociológus szerint a gyermekszegénység elleni küzdelemben szükség lenne konkrétabb cél kijelölésére, folyamatos értékelésre, céltudatos forrásbővítésre, valamint jobb együttműködést kellene kialakítani a kormányzat és az önkormányzatok, illetve a tervezők és az érintettek között.

Ferge Zsuzsa előadásában hangsúlyozta, hogy a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság hatásait korlátozni kell: a munkanélkülivé váló szülőknél folytatni kell a családi alapú segélyezést, valamint meg kell állítani a közmű- kikapcsolást és a lakásvesztést.   

A Gyerekesély projekt keretében 2009-től az ország leghátrányosabb kistérségeiben indulnak gyermekszegénység elleni uniós programok. A konferenciát követő sajtótájékoztatón Szilvási Léna, a Gyerekesély projekt szakmai vezetője elmondta, két típusú program indul. A biztos kezdet program célja a szegénység átörökítésének megakadályozása az úgynevezett gyerekházakkal. A tervek szerint 2013-ig 250 helyen kezdené meg működését gyerekház, amely megfelelő környezetet, tudás és kézségeket ad ahhoz, hogy a gyerekek ne induljanak hátránnyal az iskolában. A másik, a komplex kistérségi programok célja a hozzáférés javítása a szolgáltatásokhoz és a szegregáció enyhítése. Tíz ilyen program indul. A projektre összesen mintegy 12 milliárd forint áll majd rendelkezésre.

mti