2009. augusztus 27-én rendezte meg az Informatikai Érdekegyeztető Fórum (Inforum) az 50 feletti internetezők második házibuliját kerületünkben, a Fonóban. Itt adták át a "Versenyben az idővel" digitális emlékkönyvíró pályázat döntőseinek díjait.

Az Újbudai Teleházból hat, e korosztályhoz tartozó kezdő internetezővel vettünk részt az eseményen. Egyikük, baranyiandrew részt is vett a versenyen, így izgatottan vártuk a digitális emlékkönyvíró pályázat eredményhírdetését.

A rendezvény megnyitójában Dombi Gábor, az Inforum főtitkára elmondta, hogy az Inforum azért hirdette meg az 50plusz.net website-tal közös versenyét, hogy felhívja a figyelmet az idősebb generációk értékeire. Az Inforum véleménye szerint az 50+ korosztályok napjainkban az információs szupersztráda stopposai, akik segítséget kérnek abban, hogy ők is megismerhessék az internet, a digitális eszközök lehetőségeit, s részesei legyenek a modern kor virtuális világának.

Az Inforum arra vállalkozott az 50plusz.net internetes portál elindításával, hogy segítse az infosztráda eme kezdő stopposait, és virtuális helyet teremtsen a tanulásra, önkifejezésre, ahol egymásnak segítői is lehetnek e generációk tagjai. A portál erőssége a visszaemlékezések publikálása, bemutatkozás, digitális tananyagok és e korosztálynak érdekes (informatikai) hírek közzététele.

Dombi Gábor szerint a gyors információk korában elveszett a türelem és a figyelem az írott szöveg iránt, rövid hírek és harsány címek öntik el társadalmat. Napjainkban az esemény, a jelenség fontos, és nem a mögötte álló ember. Sajnos egyre kevesebb azon egyéni-egyedi történetmesélés is, amely a családokban, baráti körökben áthagyományozza a család, a felmenők, az ősök tudását, tehetségét.

Az 50 feletti generációk itthon és Kelet-Európában a helyüket keresik. Látják, hogy a társadalmi értékrend változott, s tapasztalataikat egy legyintéssel intézik el a fiatalok. 50 felett szinte lehetetlen a munkához jutás. Mindennaposak a korosztályi feszültségek. Nyugat-Európában jobban tisztelik (és szeretik) az idősebbeket, mint Magyarországon. Azt is látható, hogy 1945 után sok polgári, emberi érték relativizálódott, és a rendszerváltás óta sem állt helyre, de úgy véljük, hogy az idősebbek tapasztalata és türelme szükséges ahhoz, hogy emberi értékek ismét letisztuljanak. A diktatúrák korának vége, s nem engedhető meg, hogy a demokráciát felváltsa a pénzemberek, kiskirályok, és utcai bandák abszolutizmusa. Mindenkinek joga van a boldogságra, sőt a társadalom feladata, hogy e boldogság megszerzésére képessé tegye polgárait és biztosítsa azt az életminőséget, amely a harmonikus életvitelhez elengedhetetlen. A jövedelem, az életkor, a lakóhely nem teremthet új egyenlőtlenséget a digitális korban. Éppen ebben rejlik az internet ereje.

Ezért az 50+ generációknak meg kell mutatniuk értékeiket az interneten is ahhoz, hogy helyet teremtsenek maguknak a virtuális nap alatt is. Nekik is meg kell ismerniük a modern technológiát. Meg kell mutatniuk a fiatalabbaknak azokat az utakat, értékeket, amelyek egy barátságosabb, harmonikusabb társadalomhoz vezetnek. Nem papolással, hanem tettel. Például jelenléttel az interneten.

Nem reménytelen az, hogy gyerekek segítsék nagyszüleik internetes útkeresését. Ennek nem egy bizonyítéka volt látható az Unoka-Nagyszülő Informatikai Versenyeken. Napjainkban az a fontos, hogy az idősebbek megismertessék unokáikkal, barátaik unokáival hajdani élményeiket, bánataikat, mindennapi történelmüket.

Az Inforum Versenyben az idővel című pályázatára 2009. március 24 és június 30-a között 208 pályamunka érkezett. Ezek között volt olyan írás, amely már jóval korábban született és íróasztal fiókjában lapult; volt olyan, ami egy-egy meg nem jelent könyv részlete volt; és olyan is, ami, amely éppen e felhívás hatására született.

Az visszaemlékezéseket magas irodalmi minőség jellemzi, annak ellenére, hogy nem irodalmárok készítették el ezeket a bejegyzéseket. A zsűri tagjai emlékekkel találkozhattak: a férj vagy anya halála, a háború, az 50-es évek borzalmai, a vidéki élet keservei keveredtek a gyerekkor csodálatos világával, az első randevúkkal, karriertörténettel, vagabund vagy szelíd ifjúkorral. A zsűri több körben is értékelte a pályamunkákat: végül belátta: a döntőre jelölt szerzők között nem lehet valójában első, második, harmadik helyet kiosztani, csak kiemelkedő írások vannak.